ESEMÉNYEK
FOTÓ
VIDEÓ
HOGYAN SEGÍTHETSZ? - HOW TO HELP
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE
Rett-szindróma kutatása

Új lehetőség a Rett-szindróma kezelésében
Forrás:
nilnocere.hu
 

  Amerikai kutatók kimutatták (1), hogy az idegsejtek fejlődésében és plaszticitásában jelentős szerepet játszó BDNF (brain-derived neurotrophic factor) (2) szinte teljesen hiányzik az agytörzsi neuronok egy részében Rett-szindrómához vezető mutáció jelenlétében. A Rett-szindróma minden tízezer csecsemőből egyben fordul elő és szinte csak lányokat érint. A felfedezés terápiás lehetőséget kínálhat a kórkép kezeléséhez a BDNF molekuláris hatásainak jobb megértése révén.

A Rett-szindróma neurológiai kórkép, amelynek jelenleg sajnos sem a pontos oka, sem pedig a kezelése nem ismert. A betegség a nevét Dr. Andreas Rett bécsi gyermekneurológusról kapta, aki 1966-ban elsőként írta le a tünetegyüttest. Az újszülött fejlődése az első hónapokban majdnem vagy teljesen normális, 1 éves kor körül bekövetkezik a stagnáció szakasza, ekkor a fejlődés leáll, ezt a stádiumot pedig a regresszió követi. A visszafejlődés átlagosan a 9. és 30. hónap között tart, ekkor elvész a beszédkészség és a kézfunkció. A tudatos kézmozdulatok helyett céltalan mozgások jelennek meg (kéztördelés, kézmosás vagy éppen ütögetés), emellett a testtartás és a járás is egyre ügyetlenebbé és merevebbé válik továbbá koordinációs zavarok lépnek fel. A központi idegrendszer fejlődése, így a fejkörfogat növekedése is fokozatosan lelassul. Egyéb tünetek is jelentkezhetnek, ezek segíthetik a diagnózis felállítását: légzési zavarok, EEG-eltérések, epilepsziás rohamok (az esetek mintegy felében), az izomtömeg csökkenése, ízületi deformitások (pl. scoliosis) és növekedési visszamaradottság.

Az egér modellen végzett vizsgálatok során azt találták, hogy a mutációt hordozó neuronokban drámaian csökkent a BDNF termelése. Egészséges neuronokban elsősorban hipoxiás állapotokban fokozódik a molekula szintézise, ez a válasz a mutáns idegsejtekben azonban teljesen hiányzik. A mutáció egy transzkripciós faktor génjére lokalizálódik és a BDNF-szintézis csökkenéséhez vezet. A gén a methyl-CpG-binding protein 2-t (MeCP2)kódolja, ez pedig többek között a BDNF génjének átírását szabályozza: transzkripciós faktorként bizonyos metilált DNS-szekvenciákhoz kötődik. Az in vitro neurontenyészeteken végzett vizsgálatok nem hoztak egyértelmű eredményt a szabályozás finomabb részleteiről.

Kimutatták, hogy akut intermittáló hipoxia (AIH) hatására fokozódik a neuronok plaszticitása és ezt a BDNF mediálja. Ez a hatás a légzési rendszerben és az agytörzsben is kimutatható. A hipoxia a BDNF transzkripciójának fokozódásához vezet az agytörzs légzést szabályozó területein, e hatáshoz viszont az MeCP2 nélkülözhetetlen. Vad típusú és mecp2 génhiányos egereket tettek ki hipoxiás körülményeknek: 3 egymást követő 5 perces epizódot hoztak létre (ezeket 8 % O2-t, 4 % CO2-t és 88 % N2-t tartalmazó gázkeverékkel biztosították) 5 perces megszakításokkal. A kontroll példányokat a teljes vizsgálati idő (30 perc) alatt normál levegőn tartották. A kísérlet elvégzése után gyorsan eltávolították a kísérleti állatok agytörzsét, majd meghatározták a BDNF és a szintézisében szerepet játszó transzkriptumok mennyiségét ELISA ill. PCR módszerrel. A mérések bebizonyították, hogy az MeCP2 nélkülözhetetlen a BDNF hatásának kifejlődéséhez hipoxiás körülmények között.

A BDNF tehát jelentős szereppel bír a neuronok plaszticitásában, hiánya viszont súlyos károsodásukhoz vezet. A molekula ugyan az akut hipoxás epizódokban jut döntő szerephez, de alacsonyabb koncentrációban feltételezhetően normoxiás körülmények között is szükséges a megfelelő neuronműködéshez bizonyos régiókban. Rett-szindrómában észlelt hiánya magyarázhatja a gyorsan romló neuronfunkciót és terápiás célpontot kínálhat.


Science Daily, 2012. január 27.
Dr. Krizsán Gergely

A BDNF hatásai

A BDNF jelátviteli hálózata

 


 

Prezentáció megtekinthető ha

a képre vagy ide kattint!